Viszkozitás    =   belső súrlódás

A viszkozitás a gyakorlatban úgy mérhető, hogy egy lyukas edénybe öntjük a ragasztót, és azt mérjük mennyi idő múlva folyik át a szűkített résen.
Mondhatni kissé nehézkes eljárás. Én más módszert ajánlanék. Feltételezve, hogy milliós gépeket e célra nem engedhetünk meg magunknak azt tanácsolom, hogy ecsettel húzzuk el egy semleges, próba felületen. A ragasztó állaga akkor megfelelő, ha eléri a jól elhúzható, foltot nem hagyó folyékonyságot.
Vigyázat! Ha sűrű nem elég mélyen szívódik fel, ha viszont híg felszívódik de a felületen nem marad tartalom.

A megfelelő ragasztó megválasztása:
Ma már fejlett tárháza van a ragasztóknak. Speciális helyzetekhez speciális ragasztókat szerezhetünk be.
Figyelembe kell vennünk például a tölgy savasságát vagy a fenyő gyanta tartalmát ezek a tulajdonságok kémiailag hatnak a ragasztóra.
Sok szempontot alapul véve elmondható, hogy a hideg enyvek a legpraktikusabbak ezért ezeket fejlesztik legsokrétűbben. Egyszerű, kisfelületű ragasztás esetén és száraz anyaggal számolva bármely ragasztó alkalmas lehet mégis azt javaslom ha csak tehetik speciális anyagokat használjanak mert az univerzális sokszor azt jelenti, hogy mindenhez vagyis semmihez használható.