Ragasztásról Korlátszerelésről Főoldal  

 

 

 

 

 

Iparilag persze könnyen megoldható az egyenletes ragasztóréteg felhordása. Lássuk mit tehet az egyszerű halandó.


Mi okozhat nehézséget?
Minél nagyobb felülettel dolgozunk annál biztosabb az egyenetlen felhordás problémája. Ha egymásra helyeznénk a két felületet már csak abban bízhatnánk, hogy a szorító kinyomja a  felesleget.  Én mást ajánlok. Miután felkentük a két ragasztási felület oldalát a rajzon látható módon csúsztassuk végig egymáson. Megfigyelhetjük, hogy már csak ezzel is erős fizikai kapcsolat jön létre, továbbá észre vehetjük a kialakult egyenletes réteget, amit a jól  kigyalult anyag hagy maga után.

Mi a ragasztóhatás a gyakorlatban?

A ragasztót folyékony állapotában mindkét fafelület felszívja mélyen a sejtjeibe. Megszilárdulás után egy , a két réteg közötti átmenet nélküli, egybefüggő ragasztó réteg jön létre. Vigyázzunk, ez szín elváltozást okozhat. (bükk)

Csapok, nútok használata:
A felületen elhelyezett csapok erősíthetik a ragasztást, ellenállhatnak kisebb vetemedési
erőnek. Ugyanakkor az is igaz, hogy csak a precízen elhelyezett csapok jók, mert a pontatlanság
okozta feszülés inkább árt mint használ. Ha nincs lehetőségünk pontos munkára inkább ne használjunk csapot.
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szorítási hibalehetőségek

 

  Azt kell tudomásul vennünk, hogy ami elmaradt az előmunkálatokban azt szorítással már nem korrigálhatjuk. Bár a pillanat szorítok képesek nagy erőt kifejteni, gyakorlatilag biztosak lehetünk abban, hogy a feszülésnek csak rövid ideig áll ellent a ragasztó. A szorítás szempontja az egyenletesség. Ha adódott gyalulási probléma ne feszítsük el az anyagot, kis hibát ki tud tölteni a ragasztó. Általában egy óra száradási idő szükséges.

 

Ez úton is jó munkát kíván : Kamondi Zsolt Faesztergályos