Ha az lehetséges törekedjünk a lehető legkevesebb ragasztási oldal mennyiséghez.

Mit vegyünk figyelembe a ragasztási felület megválasztásánál?
A kereskedelemben kapható anyagok közül a műszárítottnak nevezett a legszárazabb lehetőség. Általában 6 vagy 8%-os nedvesség tartalmúnak hirdetik.
A képpel azt próbálom érzékeltetni, hogy ez mit is jelent. A padló szélén a világosabb szín érzékelteti, hogy szinte semmilyen nyirkosság tartalma nincs így a 8% átlaga értelemszerűen betorlódik a közép részbe. A baj csak annyi, hogy a jól kiszáradt rész nagy része le fog forgácsolódni.

Ha egy toldás van, forgassuk középre az addig szélére eső jól kiszáradt felületet. Így számolhatunk a legkisebb összeszáradás okozta veszélyjel. A bél részt érdemes kivágni ez csak az illusztrálás miatt van a képen.

Több ragasztási felületnél több szempontot vagyunk kénytelenek figyelembe venni:
1. A száraz-száraz „nedves-nedves” ragasztási oldalakat illesszük. Keverés esetén az eltérő mozgás próbára teszi a ragasztás erejét.
2. Nem mindig áll módunkban kis ívű rajzolattal rendelkező anyagot alkalmazni. Ha nagy az ív, próbáljuk úgy megválasztani, hogy nagyjából azonos ívű anyagokat ellentétesen forgassunk össze, így egyik erre másik arra indul, megmarad a közép út.

Tömbök ragasztása:
Az íveket a rajz szerint érdemes ragasztani. Amint az kiszámítható, vetemedés esetén a két szél rész száradás következtében még inkább egymásnak feszül hiszen az évgyűrűk egyenesedni szeretnének.

Sok darabból álló tömböknél tovább erősíthetjük a ragasztást, ha a két végét átfedő réteggel zárjuk össze.